Tajfutásért-Pécs - Kezdőoldal

fooldal

Meteor Kupa 2016

meteorkupa emlema

 

Megjelent a Meteor Kupa 2016 kiírása, értesítő, rajtlisták, eredmények. Megnézhetők a PVM honlapján

 

Emlékezés

angyal tibor
Dr. Angyal Tiborra
(1932-2016)

 

Az egyik legidősebb, 80 év feletti pécsi tájfutó, Dr. Angyal Tibor a közelmúltban, szeptember 4.-én elhunyt.


Angyal Tibor és családja a délvidékről származott, Zomborból kerültek Pécsre. Mint sok idős, régi tájfutó, Ő is a cserkészként kezdte. Itt ismerte meg a természetet, a térképet, az erdei mozgást, később már oktatta is a térképismeretet.
Közben a Pécsi Cisztercita Gimnáziumban érettségizett, és 1950-ben Pécsett megkezdte az orvosi egyetemet. A természetszeretet vitte az egyetemen a tájékozódási versenyzők közé és Ő lett az akkor Haladás SE-nek nevezett egyesület alapítója. Az 1950-es években több országos csapatbajnokságon is indult és rendező volt az első baranyai országos versenyen. (Standard Kupa)
1956 után, az Egyetemet elvégezve lépett be a Pécsi Orvos-Egészségügyi Sportkörbe (akkor még Pécsi Lendület Sportkörnek hívták) és itt versenyzett tovább – feleségével együtt. Sokszor találkozhatunk vele a 60-as évek versenyeinek eredménylistáján és régi fotókon. A versenyzés mellett számos verseny rendezője is volt, és részt vett az akkor használt fekete-fehér térképek készítésében.
A tájfutás önállósodása után is még évekig aktív résztvevője volt a megye tájfutó életének. Emellett magashegyi túrázóként bejárta a Tátrát és a Triglávot. Ö építette ki először a kapcsolatot az akkori Jugoszlávia versenyzőivel. Bekapcsolódott a Pécsi Orvos-Eü. SK vezetésébe is, egészen 2013-ig a Sportkör elnökhelyettese volt.
Sajnos az utóbbi 10-15 évben mozgásszervi betegsége nem engedte, hogy a hegyeket, erdőket járja. Utoljára 2010 őszén a Fehérkúti Turistaháznál rendezett Csermely V. emlékversenyen volt jelen, itt készült róla ez a fénykép. Azóta lakásáról nem mozdult ki, ott kerestük fel, illetve csak telefonon hallottuk hangját.


Most ez is abbamaradt, szeptember 22-én végleg elbúcsúzunk tőle.

 

 

ROB-Sprint Váltó OB

Gyöngyös-Mátrafüred volt a szinhelye a leglátogatott OB- nak,mely 78 klub 1100 versenyzöjét mozgatta meg.
Gyöngyös föterén kialakitott Cél és versenyközpont olykor szüknek bizonyult, de jó választás volt. Már a szombat délelötti selejtezök többségében is iparkodni kellett az "A" döntök 25-25 helyéért.
A délutàni pályákon a pècsiek 3 bajnoki arany,4 ezüst és 2 bronz érem mellett további értékes 4-6. helyezést szereztek.

rob gyongyos

 

Bajnoki aranyérmeseink: Szuromi Luca(PVSK)az N20,Mátyás Ildikó(PVM) N50 és Varga György(POEÜ) F75 kategóriákban.

 

Egyéni ezüstérmeseink: Szuromi Hanga N16, Pataki Réka N16,Viniczai Csenge N20, Turcsán Jánosné N50-ben.(mind PVSK)

Bronzérmesek: F21E:Baumholczer Máté PVSK,N40: Benedek Virág PVSK

IV.hely: N14:Pataki Virág,PVSK,N21: Kovâcs Filoména PVSK, Csillag Vera PVM N45, Kürti Istvàn PVM F55-ben. Dr.Tihanyi László POEÜ F80-ban,
V.hely:  Szuromi Mátyás PVSK F18, N40: Bótor Barbara PVSK,
VI.hely: F21E: Kovács Bertalan PVSK, N55:Balázs Katalin POEÜ,

Vasárnap az un.vegyes váltóverseny során remekelt a PVSK,hiszen csak ök "kettöztek".

V21: I.hely: PVSK Szuromi Luca Kovács Bertalan,Baumholczer Máté,Viniczai Csenge.
V18: I.hely: PVSK Pataki Réka Kovács Barnabás Szuromi Mátyás,Szuromi Hanga.
V14: III.hely:PVSK Viniczai Hanga,Gyenizse Barnabás Szuromi Áron,Werner Boróka
V135: V.hely: PVSK Pataki Gábor,Viniczainé Kovács Ildikó,Viniczai Ferenc
V165: II.hely: PVM Szieberth Péter,Mátyás Ildikó,Kürti István
V165: V.hely: PVM Kóger Gyula,Lovas Ágnes,Németh Ferenc

 

 

Tájfutóbajnok voltam

gobolos istvan

Elléptem az összes lépést, ami rendelkezésemre állt. Így most fekszem.
Kiszámoltam, hogy az egyenlítőt 1 és negyedszer körüljártam volna, ha a lépések összeadódnak. 40 ezer kilométert, mint az egyenlítő hosszát alapul véve az kb. 50 ezer kilométer. Ha a lépések számát is tudni akarom, nyolcvan centiméteres lépésekkel számolhatnék.
Hát elfogytak.
Most gondolatban futok tavaszi napsütésben, nyári hőségben, őszi avarszőnyegben és csípős téli hidegben.
Láttátok a tavaszi színeket, a zöldnek ezer árnyalatát? Ilyenkor még a tüske se szúrós, zsenge és fiatal. Láttátok a tavaszi virágokat?
Én láttam.
Most itt hagyom nektek, vigyázzatok rá helyettem is.
1963-ban lettem tájfutó bajnok. Különösen kedves emlék ez nekem.
Bátaszékről ki a malomhoz, amit most elbontottak. Báta felől. Egy kanyart kellett megtenni, és az első dűlőben kellett felmenni a Farkasdi hegyre. Később egy nagy barackost telepítettek ezen a Farkasdi dűlőn. Ott van a Pécs – Bátaszék közötti vasútvonal bátai szakasza. Felértünk az Orbán hegyre. Tovább nyugat felé fönn a tetőn volt egy útszéli kőkereszt. Ott kellett balra fordulni 2-300 m-re déli irányba, onnan elkezdett lejteni az út. Dolina pusztára jutunk. Ez az út 7 km hosszú volt. Akkor leértünk a kápolnához, illetve a Novák-tanyára.
Az 50-es évek elején a telepen volt 14 ház a kis kápolnával. A kápolna körül 3 hársfa. Ott két völgy találkozik és tovább dél felé lejt. A telep alatt van a völgybe jutó patak elágazása. A kápolnától délkelet irányba 300-320 méterre volt a Novák-tanya önállóan. A fűzfától 40 méterre volt egy forrás. Onnan nyerték a vizet. A telepen ásott kutak voltak, a patak szintjével egyvonalban lehetett vizet nyerni. Novák-tanyán is ásott kút volt. A tanya-telep volt a kiindulási pontunk.
Észak-kelet felől érkeztünk be a telepre. Tovább megyek, - hova lehetett eljutni?
A kápolnától délkeleti irányba folyt a patak. Ez Dunaszekcsőnél folyik bele a Dunába. A kápolnától délre a patak jobb partján vezetett egy földút. Ezen a földúton lehetett eljutni a palotabozsoki földekre. 3 km-re délre magas töltéssel keresztezte földutunkat a Pécs-Bátaszéki vasútvonal. A vasútnak itt volt megállóhelye. Leperdpuszta megállóhely volt a neve. Palotabozsok és Báta állomás között nagyjából félúton. Magas töltésen ment a sínpár. A töltés alatt akkora áteresz volt, hogy szekérrel át lehetett alatta menni.
Ma már nincs; se megállóhely, se vasútvonal, se Leperdpuszta, se Novák-tanya.
Dolina pusztán nyugati irányban a völgytől nyugatra emelkedő gerincig vezetett egy földút. Bevágódott mélyút volt ez; amikor felázott, mellette jártak. A gerinc élén észak-dél irányban Tolna és Baranya megyei megyehatárig a megyehatáron vezetett egy széles földút, ahol délnyugati irányba Palotabozsokot lehetett megközelíteni. A gerinctől észak felé a véméndi erdő sarkát 3 és fél – 4 km hosszú úton érjük el. Ott van Dömörkapu puszta. Helyesebben: valaha volt.
Ennek az útnak nagyjából a felénél érkezik föl erre az útra keleti irányból a Leperdpuszta felőli földút. A Véméndre vezető út torkolatánál letettük az autót, és gyalog mentünk Leperdpuszta telepre.
Gondolatban a kápolnához vissza. A kápolna és a telep két patak összefolyásánál lévő ipszilon alakú területen van. Az ipszilon egyik szára az egyik patak. Ellető völgyi patak, vagy leperdi vízfolyás, a nyugati patakág. Az ipszilon másik ága a másik patak, a kápolnától észak felé, a kisorosi patak.
A két patak között a gerincélen vezetett föl az az út, ami Dolináról Leperdpusztára vezetett 3- 3 és fél km hosszan. Ezt az utat azóta már beszántották. Fenn a pusztán az autópálya építése idején az építők blokkja volt, amit mára már szintén elbontottak.
A kisorosi völgyben Dolinától másfél kilométerre a patak partján volt a Wolf-tanya.
Dolinateleptől délnyugati irányba a Bozsok felé az oldalban emelkedő úttól délre egy védett kis hajlatban volt a Fait-tanya. Rangos gazda nagyságú terület volt, több generációs sváb család élt ott.
Most gondolatban futom végig edzéstervemet. Tájfutóbajnok voltam 1963-ban.


Pécsi Vörös Meteor SE - Történetünk
1963, a PVM és a pécsi tájfutó sport legfényesebb sikere: Gőbölös István egyéni nappali ifi OB aranyérmes lett. S ez történelmi mérföldkő: először került vidékre magyar bajnoki cím!

 

Diktálta Gőbölös István, leírta Bors Valéria