Tajfutásért-Pécs - Tájfutóbajnok voltam

terkepek

Tájfutóbajnok voltam

gobolos istvan

Elléptem az összes lépést, ami rendelkezésemre állt. Így most fekszem.
Kiszámoltam, hogy az egyenlítőt 1 és negyedszer körüljártam volna, ha a lépések összeadódnak. 40 ezer kilométert, mint az egyenlítő hosszát alapul véve az kb. 50 ezer kilométer. Ha a lépések számát is tudni akarom, nyolcvan centiméteres lépésekkel számolhatnék.
Hát elfogytak.
Most gondolatban futok tavaszi napsütésben, nyári hőségben, őszi avarszőnyegben és csípős téli hidegben.
Láttátok a tavaszi színeket, a zöldnek ezer árnyalatát? Ilyenkor még a tüske se szúrós, zsenge és fiatal. Láttátok a tavaszi virágokat?
Én láttam.
Most itt hagyom nektek, vigyázzatok rá helyettem is.
1963-ban lettem tájfutó bajnok. Különösen kedves emlék ez nekem.
Bátaszékről ki a malomhoz, amit most elbontottak. Báta felől. Egy kanyart kellett megtenni, és az első dűlőben kellett felmenni a Farkasdi hegyre. Később egy nagy barackost telepítettek ezen a Farkasdi dűlőn. Ott van a Pécs – Bátaszék közötti vasútvonal bátai szakasza. Felértünk az Orbán hegyre. Tovább nyugat felé fönn a tetőn volt egy útszéli kőkereszt. Ott kellett balra fordulni 2-300 m-re déli irányba, onnan elkezdett lejteni az út. Dolina pusztára jutunk. Ez az út 7 km hosszú volt. Akkor leértünk a kápolnához, illetve a Novák-tanyára.
Az 50-es évek elején a telepen volt 14 ház a kis kápolnával. A kápolna körül 3 hársfa. Ott két völgy találkozik és tovább dél felé lejt. A telep alatt van a völgybe jutó patak elágazása. A kápolnától délkelet irányba 300-320 méterre volt a Novák-tanya önállóan. A fűzfától 40 méterre volt egy forrás. Onnan nyerték a vizet. A telepen ásott kutak voltak, a patak szintjével egyvonalban lehetett vizet nyerni. Novák-tanyán is ásott kút volt. A tanya-telep volt a kiindulási pontunk.
Észak-kelet felől érkeztünk be a telepre. Tovább megyek, - hova lehetett eljutni?
A kápolnától délkeleti irányba folyt a patak. Ez Dunaszekcsőnél folyik bele a Dunába. A kápolnától délre a patak jobb partján vezetett egy földút. Ezen a földúton lehetett eljutni a palotabozsoki földekre. 3 km-re délre magas töltéssel keresztezte földutunkat a Pécs-Bátaszéki vasútvonal. A vasútnak itt volt megállóhelye. Leperdpuszta megállóhely volt a neve. Palotabozsok és Báta állomás között nagyjából félúton. Magas töltésen ment a sínpár. A töltés alatt akkora áteresz volt, hogy szekérrel át lehetett alatta menni.
Ma már nincs; se megállóhely, se vasútvonal, se Leperdpuszta, se Novák-tanya.
Dolina pusztán nyugati irányban a völgytől nyugatra emelkedő gerincig vezetett egy földút. Bevágódott mélyút volt ez; amikor felázott, mellette jártak. A gerinc élén észak-dél irányban Tolna és Baranya megyei megyehatárig a megyehatáron vezetett egy széles földút, ahol délnyugati irányba Palotabozsokot lehetett megközelíteni. A gerinctől észak felé a véméndi erdő sarkát 3 és fél – 4 km hosszú úton érjük el. Ott van Dömörkapu puszta. Helyesebben: valaha volt.
Ennek az útnak nagyjából a felénél érkezik föl erre az útra keleti irányból a Leperdpuszta felőli földút. A Véméndre vezető út torkolatánál letettük az autót, és gyalog mentünk Leperdpuszta telepre.
Gondolatban a kápolnához vissza. A kápolna és a telep két patak összefolyásánál lévő ipszilon alakú területen van. Az ipszilon egyik szára az egyik patak. Ellető völgyi patak, vagy leperdi vízfolyás, a nyugati patakág. Az ipszilon másik ága a másik patak, a kápolnától észak felé, a kisorosi patak.
A két patak között a gerincélen vezetett föl az az út, ami Dolináról Leperdpusztára vezetett 3- 3 és fél km hosszan. Ezt az utat azóta már beszántották. Fenn a pusztán az autópálya építése idején az építők blokkja volt, amit mára már szintén elbontottak.
A kisorosi völgyben Dolinától másfél kilométerre a patak partján volt a Wolf-tanya.
Dolinateleptől délnyugati irányba a Bozsok felé az oldalban emelkedő úttól délre egy védett kis hajlatban volt a Fait-tanya. Rangos gazda nagyságú terület volt, több generációs sváb család élt ott.
Most gondolatban futom végig edzéstervemet. Tájfutóbajnok voltam 1963-ban.


Pécsi Vörös Meteor SE - Történetünk
1963, a PVM és a pécsi tájfutó sport legfényesebb sikere: Gőbölös István egyéni nappali ifi OB aranyérmes lett. S ez történelmi mérföldkő: először került vidékre magyar bajnoki cím!

 

Diktálta Gőbölös István, leírta Bors Valéria