A rövid válasz az lenne, hogy a porcelán vagy bármelyik rendes tányér, ami sokszor használható. De mi van, ha nem mindenki használ rendes tányért? Ilyenkor az a kérdés, hogy az egyszer használatos tányérok előállítása, használata és eldobása során milyen környezeti hatások keletkeznek. Mivel ez a kérdés már sok rendezvényen felmerült, környezetvédelmi szakemberek életciklus elemzést végeztek. Röviden: A papír előállításához legtöbbször fát használnak, ezért előállítása általában problémásabb, mint a műanyagé. Használat során környezeti szempontból nincs érdemi különbség. Hulladékos szempontból az a fő kérdés, hogy a műanyagot újrahasznosítják-e. Ha igen, akkor sem a papír, sem a műanyag nem jelent túl nagy környezeti terhelést. Ha nem, akkor a műanyag sokkal rosszabb. Összességében a papír tűnik jobbnak, ha a műanyag nincs újrahasznosítva, ellenkező esetben viszont talán a műanyag a jobb - különösen ha számításba vesszük, hogy jelentősen olcsóbb is a papírnál.

Tájfutóversenyek esetében azt javasoljuk, hogy verseny előtt a rendezők kérdezzenek rá a helyi hulladékhasznosítónál, hogy átveszik-e az ételmaradékkal szennyezett műanyagot. A legtöbb esetben ugyanis a fő érv a némiképp szennyezett műanyag szelektív gyűjtése ellen az, hogy undorító (büdös, patkányokat csalogató) lenne egy utcán vagy egy társasházban napokig tárolni a szennyezett műanyagot. Rendezvények után viszont rögtön elszállítják a hulladékot, és a műanyag újrahasznosítása során a kisebb szennyezés a legtöbb hasznosító szerint nem probléma. (A papírnál viszont igen, ezért ne dobjunk használt zsepit a gyűjtőbe!) Ha a helyi cég átveszi a szennyezett műanyagot, akkor műanyagtányért használunk, ha nem, akkor lehetőség szerint papírt. Mert átgondoltuk.

Antal Miklós PhD